KIHÍVÁSOK

Fruit worker with a sack of ammonium sulphateAlább összegyűjtöttünk néhány jellemző példát a banániparon belüli munkajogi problémákra, illetve környezeti károkra.

Munkajog és munkakörülmények

Milyen körülmények között dolgoznak az általunk fogyasztott banánt termelő és szüretelő munkások?

Migráns munkavállalók

Bizonyos országokban, mint pl. a Dominikai Köztársaság és Costa Rica, bevándorlók dolgoznak a banánültetvényeken, akiknek alig, vagy semennyire sem tartják tiszteletben a munkaügyi és szociális jogait. Sok munkást alvállalkozókon keresztül alkalmaznak, ami olcsóbb és rugalmasabb munkaerőt jelent, így viszont sokkal nehezebben tudnak szakszervezetekbe szerveződni.

Női munkavállalók

A női dolgozók különösen sérülékeny helyzetben vannak. Gyakran napi 14 órában dolgoznak, a túlórát nem fizetik ki nekik. Nem szerveződhetnek szabadon, jogaikat nem tartják tiszteletben. A terhes nőket kirúgják, nincs semmilyen szülés előtti vagy utáni anyasági joguk, és sokan esnek munkahelyi szexuális zaklatás áldozatául. Olyan országokban, mint Ecuador és Costa Rica, a nők csupán 13%-át teszik ki a munkaerőnek, ugyanis a munkáltatók egyre inkább „költséges és kockázatos dolgozóknak tekintik őket.

Szakszervezetek és munkajog – a független képviselet fontossága

Bizonyos banánexporttal foglalkozó országokban alacsony a szakszervezeti tagok száma a banánvállalatok szakszervezet-ellenes taktikáinak köszönhetően. Guatemalában a legsanyarúbbak a banán-munkások munkakörülményei, és a szakszervezeti aktivisták sokszor esnek diszkrimináció, erőszak, sőt, gyilkosság áldozatául is. Costa Ricában a banánvállalatok a „Solidarismo”-val helyettesítik a független szakszervezeteket, amivel aláássák a legitim szakszervezetek erőfeszítéseit.

Az iparágban a nemzeti és nemzetközi munkaügyi törvényeket – mint pl. a független szakszervezethez való csatlakozás joga – rendszeresen megsértik, annak ellenére, hogy a termelő országok kormányai azokat ratifikálták. Az elmúlt években elmozdulást tapasztalhattunk a munkaügyi normák privatizálásának irányába a banánültetvények minősítésén keresztül.

Ahhoz, hogy bármilyen valós változás történjen, előbb biztosítani kell a dolgozóknak a szakszervezetekbe szerveződés szabadságát, lehetővé kell tenni számukra, hogy javítsanak saját munkakörülményeiken kollektív bértárgyalás és az alapvető munkaügyi jogok érvényesítése révén.

Környezet

A banántermelés valóságos katasztrófaként hathat a természetes környezetre – tudod, hogy miért?

Az Európában árult banán döntő részét hatalmas ültetvényeken termesztik Dél-Amerikában, illetve Afrikában. Az intenzív termelési módszerek maximalizálják a termelékenységet, azonban emellett súlyos környezeti károkat okoznak:

  • Az élővizek szennyezése
  • Nagy mennyiségű hulladék
  • Talajerózió
  • Növekvő árvízveszély
  • Erdőirtás és a természetes élőhelyek pusztítása
  • A talaj termőképességének romlása, ami még több műtrágya használatához vezet

Miért használnak vegyszereket az ültetvényeken?

A banánültetvények monokultúrák, ahol csak egy fajta növényt termesztenek. A nemzetközileg forgalmazott banán 97%-a egyetlen változatból származik, ez a Cavendish. A genetikai sokféleség hiányának következtében a növények rendkívül védtelenek a kártevőkkel, a gombákkal és a betegségekkel szemben. Emiatt az ültetvények nagymennyiségű rovarirtó és más növényvédőszert használnak. Ahogy a kártevők és a betegségek alkalmazkodnak, egyre erősebb és kártékonyabb növényvédőszereket kell alkalmazniuk. Az ültetvénytulajdonosok többsége több pénzt költ agrárvegyszerekre, mint munkaerőre. A műtrágya és a növényvédőszerek szennyezik a vízfolyásokat, ami a halak pusztulását és a vízi élővilág rombolását eredményezi, beleértve a korallzátonyokat. A felelőtlenül tárolt kemikáliák beszivárognak a talajba és a vízfolyásokba. A szennyezett vizet ivóvíznek, főzésre és mosásra használják a helyi lakosok.

Az ananásztermelés is nagyléptékű, monokultúrás ültetvényeken zajlik, amelyek néhány helyi és multinacionális gyümölcsvállalat tulajdonában vannak. A termelők 10-15-ször több növényvédőszert használnak az ananászok esetében, mint más növényeknél. A mérgező rovarirtók használata különösen az esőerdők közelében tragikus, mert megszennyezi az ültetvénytől alig 100 méterre lévő vízforrásokat.

Az agrokemikáliák használatának veszélyei

A mezőgazdasági vegyszereket kézi-, illetve légi permetezéssel alkalmazzák. Becslések szerint a repülőgéppel permetezett kemikáliák 85%-a nem a növényen köt ki, hanem az egész területet beszennyezi, beleértve a dolgozókat, az otthonaikat és élelmiszereiket. A törvényt, mely szerint a dolgozók nem tartózkodhatnak a permetezett földeken, rendszeresen megsértik. Az agrokemikáliák széleskörű használatának egészségi hatását az ültetvénydolgozókra és a helyiekre számos jól dokumentált eset bizonyítja, depressziótól és légzőszervi problémáktól kezdve a rákon át a vetélésig és születési rendellenességekig.