A tanúsítási rendszerek jelentős előnyt kínálnak a kistermelők számára. Sokkal nehezebb azonosítani, hogy milyen előnyöket biztosítanak a munkásoknak, és ezek a rendszerek sokszor nem tudják hatékonyan támogatni a független szakszervezetek munkáját.
The proper enforcement of national and international legislation are always preferable to these voluntary standards. In the words of the General Secretary of the ITUC (the International Trade Union Confederation), Sharon Burrow, ‘Private standards must not become a substitute for public policy established through democratic and representative political processes.’
Bio minősítés
A bio minősítés egy harmadik fél általi minősítési és címkézési rendszer, amely lefedi a mezőgazdasági termelés és csomagolás összes aspektusát, az állatjóléti, az élővilág megőrzésére vonatkozó szempontokat, valamint tiltja a káros élelmiszeradalékok használatát az biotermékekben. A „bio”-nak nevezett termékeknek szigorú nemzetközi, európai és nemzeti szabályoknak kell megfelelnie. A minősítési és ellenőrzési eljárást független minősítő szervezetek végzik.
Még mindig van hova fejlődni
20 évvel ezelőttig a méltányos kereskedelmi mozgalomban nem használtak harmadik fél általi minősítést. A fair trade világa kitágult, amikor a konvencionális cégek is elkezdtek érdeklődni, és mára már nem csupán a különböző fair trade szervezetek mozgalma. Igény volt egy olyan független minősítésre, amely ellenőrzi és igazolja a termelők és a kereskedők állításait a termelési körülményeket illetően, és amely felállítja a méltányos kereskedelem mérhető kritériumait. Ezért 1988-ban a holland nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó jótékonysági szervezet, a Solidaridad bemutatta a Max Havelaar címkézési és minősítési rendszert, kezdetben csak a kávéra. Ezt hasonló kezdeményezések követték több európai országban és az Egyesült Államokban. Az 1990’es évek végén a korábban egymástól függetlenül működő minősítő szervezetek megalapították a Fairtrade Labelling Organisations International (Nemzetközi Fairtrade Minősítő Szervezet,FLO), és egy egységes Fairtrade logót alkottak.
Az általános Fairtrade szabványokat és a speciális termékekre vonatkozó szabványokat az FLO állította fel, míg a méltányos kereskedelmi minősítési rendszert a FOL-CERT Ltd. működteti (a cég tulajdonosa az FLO) együttműködésben auditorokkal és felügyelőkkel a világ minden tájáról. A Fairtrade szabványokat azért hozták létre, hogy kezeljék az egyenlőtlen erőviszonyokat a kereskedelmi kapcsolatokban, a piaci bizonytalanságokat és a „hagyományos” kereskedelem igazságtalanságait.
2012-ben az FLO megváltoztatta a nevét Fairtrade International-re.
A Fairtrade rendszerének jelentős tapasztalata van a kistermelői szervezetekkel való közös munkában (többségükben szövetkezetek és szövetkezeti szövetségek). Mindazonáltal a Fair Trade International-t mostanában azért bírálják Európában és Latin-Amerikában, mert nem foglalkozik a szabad szakszervezetek problémáival néhány minősített latin-amerikai ültetvényen.
A Fair Trade International bérmunkára vonatkozó normáit 2014-ben felülvizsgálták, hogy erősítsék a munkások szabad szerveződéshez és kollektív tárgyaláshoz való jogát, és hogy a munkásoknak több beleszólásuk legyen abba, hogy mire fordítják a fair trade prémiumot. A Fair Trade International bemutatott egy új módszertant is a megélhetéshez szükséges minimumbér összegének megállapítására, és javaslatot tett egy folyamatra, amelynek révén az ültetvények lépéseket tehetnek e fizetési szint elérésére.
